A hangulat jelent�sen romlott Ker�len elt�n�se ut�n, s a r�g�szeket – b�rmennyire lelkesen is dolgoztak – kev�sbe tudta l�zba hozni a homok al�l el�ker�l� fal �jabb r�szlete. Michael volt a legmorcosabb k�z�l�k, hiszen az � v�ll�t nyomta minden felel�ss�g, r�ad�sul annak sem �r�lt, hogy vitatkoznia kellett a h�rom mongollal. Michael olyan t�pus volt, aki ink�bb ker�lte a konfliktusokat, hogy meg�rizze lelki b�k�j�t. Ha ebben kudarcot vallott, akkor kihatott az eg�sz napj�ra.

Laura, aki v�gig a k�zel�ben �sott, j�l l�tta a f�rfi bels� v�v�d�s�t, ez�rt odament hozz�, hogy besz�lgessenek egy kicsit. Michael el�sz�r elakarta k�ldeni maga mell�l, �m v�g�l m�gsem sz�lt, csak hagyta, hogy Laura besz�ljen �s megossza vele gondolatait. Id�vel siker�lt kiadniuk magukb�l a felgy�lemlett fesz�lts�get, �s mindketten megnyugodtak kiss�. Mire a nap delel�re h�gott, m�r a leletr�l �s n�ha-n�ha egy-egy vicces t�rt�netr�l t�rsalogtak, mik�zben apr� ecsetjeikkel megtiszt�tott�k a falat a k�vek r�seibe rak�dott homokt�l. �szre sem vett�k, �s m�r �nk�ntelen�l is k�zelebb ker�ltek egym�shoz. Kider�lt, hogy ugyanazt a zen�t szeretik, a vil�gn�zet�k is hasonl�, �s az �telekben is egyezik az �zl�s�k. A munk�juk eleve �sszek�t�tte �ket, s olyan alapot jelentett, amire b�tran �p�tkezhettek. Idilli perceiknek, azonban hamarosan v�ge szakadt.

A k�vetkez� pillanatban Delfina ki�lt�sa has�tott a leveg�, mire az archeol�gusok a t�z m�terre dolgoz� n�h�z siettek.

– Mi t�rt�nt? – k�rdezte Michael, len�zve Delfin�ra, aki egy kisebb �rokban guggolt.

– Tal�ltam valamit. N�zz�tek csak!

Michael k�vette a n� ujj�nak ir�ny�t, s megpillantott egy f�ld�n fekv�, legal�bb n�gy m�teres k�t�mb�t. A k�zel�ben apr�bb szikladarabok �s a fal �jabb r�szlete hevert. Michael imm�r k�pet kaphatott az egykori er�d t�nyleges m�ter�r�l ez�ltal, de figyelm�t m�gis a k�t�mb ragadta meg. Mostanra a t�bbiek is meg�rkeztek, s mindannyian a leletet b�mult�k.

A k�t�mbbe az ujgur �b�c� �ltal haszn�lt �r�sjeleket v�stek k�ttucatnyi sorban, de alattuk egy furcsa �bra t�nt fel, mely legink�bb egy k�gy�ra eml�keztetett. A r�g�szeket a v�set r�szletesen kimunk�lt technik�ja d�bbentette meg, ami ugyan megkopott az id� �lt�l, �m m�g mindig j�l kivehet� volt.

– Le tudod ford�tani, Michael? – k�rdezte Laura, mire a f�rfi b�lintott �s a k�t�mb f�l� hajolt.

Mutat�ujj�t v�gigfuttatta az �r�son, mialatt mag�ban olvasta a sz�veget, azt�n felegyenesedett, �s a t�rsaira n�zett. Arc�n nem t�kr�z�dtek �rzelmek, de a szeme sok mindent el�rult. Olyat olvasott, amire nem sz�m�tott.

– Mi �ll rajta, Michael? – �rdekl�d�tt Kurt, hogy kiszak�tsa mereng�s�b�l az archeol�gust, aki mintha �lomb�l �bredt volna, amint eljutottak a szavak a tudat�ig.

– Ha j�l �rtettem, akkor az er�d… buk�s�t �r�k�tett�k meg rajta. Valahogy �gy hangzik: „A Nagy K�n uralkod�s�nak utols� napjaiban j�tt a v�g, mid�n a sivatag szellemei �sszegy�ltek, �s puszt�t� viharban egyes�ltek. A homokvihar m�ly�n tekeregtek a v�r�s s�rk�nyok, alattomosan k�zeledve, napokig ostromolva a falakat. Mar� ny�luk a szikl�t is megolvasztotta, m�gnem az er�d lak�i v�gleg sors�ra hagyt�k �rhely�ket, miut�n a s�rk�nyok elmentek. �lljon ez a k�t�bla v�gs� figyelmeztet�sk�nt minden erre t�ved� v�ndornak! Messze ker�lj�k ezt a vid�ket!”

Michael szavait s�lyos csend k�vette, ahogy mindannyian Ker�len elt�n�s�re gondoltak, �s felid�zt�k Arslan szavait. �gy t�nt, hogy a mongolok legend�ja val�s gy�kerekkel rendelkezik, mely teljesen m�s megvil�g�t�sba helyezte a dolgokat. Koll�g�i szem�ben l�tta, hogy ugyanezek a gondolatok gy�trik �ket. Saj�t racion�lis szeml�let�k ker�lt szembe a babon�k �s m�toszok t�rt�neteivel. Csakhogy r�g�szek voltak, r�ad�sul nem hagyhatt�k f�lbe az �sat�st, hiszen rengeteg p�nzt �ltek bele a t�mogat�ik, akik nyilv�nval�an nem lenn�nek t�l boldogok, ha sz� n�lk�l fogn�k a s�torf�jukat �s elt�nn�nek. A felel�ss�g egy m�zs�s k� s�ly�val nyomta Michael v�ll�t.

– H�t ez… igaz�n �rdekes volt – felelt Kurt, csakhogy mondjon valamit.

– Nem tudom, hogy vagytok vele, de tal�n �t k�ne gondolnunk, amit a vezet�inkt�l hallottunk a f�regr�l – vont v�llat Laura, mire Girard meglep�en hevesen kifakadt.

– Ugyan m�r! Abszurdum. Tud�sok vagyunk, h�t viselkedj�nk is �gy! Ha a vil�gon minden r�g�szt elijeszten�nek a legend�k, akkor az archeol�gia m�g mindig gyerekcip�ben j�rna, �s a t�rt�nelem fel�t sem ismern�nk. Val�ban megh�tr�ln�nk egy k�t�mb miatt?

– Egyet�rtek azzal, hogy ne vonjunk le elhamarkodott k�vetkeztet�seket – t�mogatta francia koll�g�j�t Delfina.

Michael v�gigj�ratta rajtuk a tekintet�t, majd d�nt�sre jutott.

– Ma este megbesz�lj�k mindezt. Addig is javaslom, hogy folytassuk a munk�t! Legal�bb lesz id�nk �tgondolni a helyzetet.

T�rsai r�vid hezit�l�s ut�n elfogadt�k a javaslatot, majd sz�tsz�ledtek, hogy befejezz�k, amit elkezdtek. Laura Delfin�n�l maradt, hogy seg�tsen tov�bbi maradv�nyok felt�r�s�ban, azonban Michael visszat�rt a saj�t g�dr�hez, �s addig �sott, m�gnem patakokban folyt homlok�r�l a verejt�k. Hogy megpihenjen, szem�gyre vette azokat a t�r�tt v�z�kat, amiket �s�ja kiford�tott a homok al�l.

Gondolatban, azonban m�r teljesen m�shol j�rt, �gy el�sz�r fel sem figyelt a t�voli hangra, mely fokozatosan �tt�rte elm�je falait, �s behatolt a f�l�be. Zeng�, rezon�l� hang volt, valahonnan a sivatag m�ly�r�l. Nem lehetett meghat�rozni a pontos hely�t. Michael felegyenesedett, �s a t�jat k�mlelte, amint kim�szott a g�d�rb�l. L�tta, hogy koll�g�i ugyancsak k�vetik p�ld�j�t. A hang k�rbet�ncolta �ket, szinte karny�jt�snyira �rezt�k a forr�s�t, majd amilyen hirtelen j�tt, olyan hirtelen meg is sz�nt.

A f�rfinak halv�ny �tlete sem volt, hogy mi lehetett ez, �m tudat alatt igenis rossz �mennek tartotta, m�g ha nem is akarta beismerni. Pillant�sa tal�lkozott Laura szem�vel, �s a n� mag�ra er�ltetett egy mosolyt, �m nem t�nt meggy�z�nek.

Kezdt�k bel�tni, hogy tal�n al�becs�lt�k a sivatagot �s annak a hat�s�t, melyet az emberre gyakorolt.