X.

Theod�ziusz, szomj�s�gt�l k�nozva, combj�ban l�ktet� f�jdalomt�l k�s�rve haladt tov�bb. Csup�n egyszer �llt meg pihenni, akkor is r�vid id�re. Tudta, ha t�ls�gosan elengedn� mag�t, akkor nem maradna akaratereje folytatni az utat. Ez�rt h�t megac�lozta idegeit, �s tov�bb t�rt el�re a t� fel�. A Hold m�r magasan ragyogott a csillagokkal telehintett �gbolton, mire a v�lgy k�zel�be �rt. Agg�dott, nehogy t�l k�s� legyen, �m f�lelme csillapodott, amint megpillantotta a t�bort�zet, s a k�zel�be lopakodva magukat a szarac�nokat.

Tudta, hogy er�vel nem t�rhet �t rajtuk, hiszen t�bb, mint harminc f�rfit sz�ml�lt a t�z k�r�l, �m valahogy be kellett jutnia a v�lgybe, s a legjobb m�dnak az t�nt, ha megker�li �ket. �gy h�t lekushadva igyekezett kihaszn�lni a f�k �s bokrok ny�jtotta fedez�ket, mik�zben sut�n lopakodva elindult. K�tszer is mozdulatlann� dermedt, mikor ellens�gei hangosabban kezdtek el besz�lgetni, de azt�n megnyugodva tov�bb indult. Hamarosan siker�lt kiker�lnie �ket, �m a v�lgy fel� fordulva hirtelen k�t elsuhan� �rnyra figyelt fel.

Egy pillanatra att�l f�lt, hogy tal�n �szrevett�k, de szerencs�re ez nem t�rt�nt meg, �s a k�t alak lassan tov�bb ment. Theod�ziusz felismerte, hogy ezek is szarac�nok voltak, �s �k is a v�lgy bej�rata fel� tartottak. Lassan haladtak, �gy k�pes volt l�p�st tartani vel�k, majd a szurdok k�zel�be �rve mindk�t kal�z megtorpant, ahogy �szrevett�k az �rk�d� Pel�giuszt. Mit keres m�g itt egy�ltal�n? Ilyen k�s�n �rtek ide, vagy megpihentek a v�lgyben? Theod�ziusz nem rendelkezett v�lasszal a felmer�l� k�rd�seire, de nem is volt ideje sok�ig t�prengeni rajtuk. A szarac�nok �vatosan sz�tv�ltak, nehogy felfedj�k kil�t�ket, �s �gy t�nt k�t oldalr�l akart�k megk�zel�teni a v�lgy bej�rat�t. Theod�ziusz nem ismerte a sz�nd�kukat, val�sz�n�leg felder�t�k lehettek, viszont Pel�giuszra vesz�lyt jelentettek, �s ezt nem hagyhatta. A k�ly�k l�that�an alig b�rt �bren maradni, a feje t�bbsz�r is a mellkas�ra bukott.

Theod�ziusz egy darabig habozott, mit tegyen, de azt�n a bal fel� indult kal�z ut�n eredt. A sebe miatt sut�n bicegve k�vette a szarac�nt, mik�zben kih�zta kardj�t a h�vely�b�l. Alig n�h�ny m�terre j�rtak m�r, mikor �gyetlen l�ptei alatt megcsikordult egy kavics, �s a zajra felfigyelt a m�sik f�rfi. Theod�ziusz les�jtott a kardj�val, de megl�tv�n a katon�t a kal�z m�g �pp id�ben ugrott f�lre a csap�s el�l.

– Az �tokfattya! – sziszegte a f�rfi, ahogy ellenfele el�h�zta szably�j�t, majd � is t�mad�sba lend�lt.

�sszecsaptak a peng�k, a r�mai katona h�r�tott �s sz�rt, azt�n h�t�ra vetett pajzs�t is maga el� emelte. �jra �s �jra v�dekezni k�nyszer�lt, meglepte a szarac�n ereje, valamint annak szem�ben izz� gy�l�lete. Mintha csak a lelk�t perzsel� pokol t�z�be b�mult volna. Theod�ziusz megvetette a l�b�t, de egy er�sebb csap�st�l megingott, s�r�lt combj�ba �les f�jdalom has�tott. Ellenfele figyelm�t nem ker�lte el a f�rfi gyenge pontja, �gy m�g hevesebben t�madt r�, �s egyszer csak siker�lt kibillentenie egyens�ly�b�l a katon�t, aki hangosan ny�gve elter�lt a f�ld�n. Theod�ziusz az utols� pillanatban kapta az arca el� pajzs�t, mikor a kal�z hirtelen les�jtott r�.

Ellenfele arc�n egy k�gy� mosolya jelent meg, ahogy �jra �s �jra lecsapott, majd mikor a r�mai megpr�b�lt az �gy�k�ba d�fni, f�lre�t�tte annak kardj�t. Ugyanazzal a lend�lettel m�r lend�tette g�rbe szably�j�t, hogy lev�gja Theod�ziusz kez�t, mikor hirtelen mozdulatlann� dermedt. A szarac�n arc�n zavart kifejez�ssel meredt maga el�, azt�n lassan megfordult, �s v�ratlanul t�rdre rogyott. Theod�ziusz csak most l�tta meg a f�rfi h�t�b�l ki�ll� ny�lvessz�t, �s megk�nnyebb�lten fell�legzett, ahogy a kal�z arccal a porba zuhant. Pel�giusz, akit felr�zott b�gyadts�g�b�l a k�zdelem zaja, �jjal a kez�ben �llt a v�lgy bej�rat�n�l, szeme �l�nken csillant meg a holdvil�gos �jszak�ban.

Az ifj� harcos alig akarta elhinni, hogy Theod�ziuszt l�tja maga el�tt, s m�rhetetlen �r�m�t �rzett, ami�rt a f�rfi �letben volt.

– Pel�giusz! Vigy�zz! – ki�ltott Theod�ziusz, mialatt megpr�b�lt felt�p�szkodni, �s l�tta, amint a m�sodik kal�z el�bukkant a s�t�tb�l.

A szarac�n gyors volt, egy �rny�k az �jszak�ban, l�ndzs�j�t maga el� szegezve rontott Pel�giuszra, aki m�r csak akkor figyelt fel a vesz�lyre, mikor az alak t�l k�zel �rt hozz�. A kal�z ekkor elhaj�totta fegyver�t, �s a l�ndzsa Pel�giusz fel� suhant.

– Ne! – ki�ltott Theod�ziusz, �s bicegve, kardj�t felkapva a talajr�l rontott a kal�zra.

A l�ndzsa el�rte Pel�giuszt, aki elv�g�dott, �m t�mad�sa k�zben a szarac�n belel�pett az egyik kar�kkal t�zdelt g�d�rbe, �s ez megzavarta a pontos c�lz�sban. F�jdalmasan fel�v�lt�tt, ahogy l�b�t �tf�rt�k a kar�k, �s saj�t v�r�ben fetrengve pr�b�lt szabadulni a k�nt�l. Hangj�t visszavert�k a szurdok falai, s m�g Hazir t�bor�ban is felfigyeltek r�, mik�zben Theod�ziusz haragt�l f�t�tten egyszer�en lev�gta a szarac�n fej�t. A hirtelen be�llt cs�ndben csak a saj�t zih�l�s�t hallotta, azonban pajzs�ra t�maszkodva megk�nnyebb�lten fels�hajtott, mikor l�tta Pel�giuszt neh�zkesen talpra �llni, kez�t v�ll�ra szor�tva, ahol szerencs�re a fegyver csup�n s�rolta.

A hangokra m�r az eddig szuny�k�l� H�rakleiosz is felriadt, aki most el�bukkanva t�gra ny�lt szemekkel n�zte a jelenetet, �s r�vid hallgat�st k�vet�en hangosan felnevetett Thed�ziusz l�tt�n.

– H�t �letben vagy, te kurafi?

– Egyel�re, b�r nem sokon m�lt – b�lintott a f�rfi, �s megeresztett egy halv�ny mosolyt. – L�tom, csapd�t �ll�tottatok, okos.

– T�mad�sra sz�m�tunk hajnalban, eleg�nk van a menek�l�sb�l.

– Ezzel nem vagytok egyed�l – b�lintott Theod�ziusz, �s a halott szarac�nra pillantott. – Seg�tek letakarni a g�dr�t.

– Vele mi legyen? – k�rdezte Pel�giusz a halottra mutatva.

– �zenet lesz ellenfeleinknek. A falusiak hol vannak? A t�n�l?

 – Nem, �ton Argoszt�liba – felelt H�rakleiosz. – M�g nappal tov�bb mentek.

Akkor Evantia j�l van. Helyes! Theod�ziusz megnyugv�st tal�lt a gondolatban, �s el�gedetten biccentett.

– L�ssunk h�t munk�hoz, azt�n pihenj�nk kicsit, hogy m�lt� m�don fogadjuk vend�geinket!